Ba 29/03/1885, koe Szabadka (noelon Subotica koe Serbia?) widavama gee savsafa Magyara?, Kosztolányi Dezső koblir. Gadikye tir solokseropatavesik ise veygadikye tiyir fayik koe artowarafa ervolia bak 1848.

Bak 1901, koe "Budapest Fela" va taneafa ezla in sanegar. Golde keyaksejera do suteroteemtavesik, sol olda zo divlapur. Wetce nuyaf retik va ekul di askir.

Bak 1903, va Suteroteem kotla ke Budapest? in koar ise va Magyarava is Germanava aptaca yo kiblar. Koe Wien? tandon vayar aze bak 1905 ko Magyara dimpir. Vexe ute da vayaratenuker, va felaklepa bokar, taneon koe winkafela se az mali 1906 koe Budapesti Napló. "Négy fal kőzőtt" (Wale balemoya rebava) inaf taneaf warzotlarm bak 1907 zo sanegar.

Bak 1908, in vanpir tan nelkaf sutelasik va Nyugat (Lenteka) ganon reduyuna targafa virda.

Mali 1908, sanegara va "A szegény kisgyermek panaszai" (Arubareem ke sutaf jamik) ezlalarm askir da Kosztolány Dezső tir grupeyen is ersklaf ezlopik isu berpotik, vanpison tan lotcumpaf kaatoesik va warzaserna. Battandon do Harmos Llona wenhusikya kurer. Arti tanda Adam sinaf nasbeik di koblir.

Bak 1918 va sanerotifa artowara is milon toza ke Dota seramon kiavar. Moi lubera ke Dota bak 1919, va warzafa vertuma volabrotcion kozanir.

Bak 1921, koe Pesti Hirlap (Budapest Vielfela) nuyotafa fela dokobar, lize kali awalkera va se ugalda is suterotam is munsteks is teliz di sanegar.

Wali 1922 is 1926 balemoy berpot zo sanegad : "A véres kőltő" (Nero, forteykiraf ezlopik) (abduekrent gan Thomas Mann) az "Pacsirta" (Wulpa) az "Aranysárkány" (Lorda) az "Édes Anna" (Zijnafa Anna), va inafu sposiku vanlatras kir koe jontika patcta remsuteyen. Gan miv in wetce tel inaf logijaf berpot "Pacsirta" zo krupter. Mecuuwes kobasik, va tela lo vedeyafa fela yo dokobar ise va se divef ezlopikap isu berpotik kalmagyaravar ise bak 1930 vanpir taneagadesik va magyaraf Pen Club.

Bak 1931, ko Munich? va Thomas Mann grupen mali 1910 in worar.

Bak 1932, pu in va Poradro Diema Franca ziluker. Golde xuvara ke viderevikeem, va magyaraf Pen Club griflir.

1933 tir milugalon tanda viele "Esti Kornél" (Dubieranizdef Remsutesik) inaf tel lokotgrupaf warzotlarm in sanegar, vexe viele kax taneaf votcekvetaprist yo tozuwed. Nekev tcobara bak 1934 is olharopera se rotok vanlatrar.

Bak 1935 va Mária Radákovich, koswasik va ironokafa ezla yo, in rungruper. Vexe kaikimon, ba 02/11/1935 koe Budapest? awalker.

Kosztolányi tir storkik ke magyaraf suteroteem. Kan ringaf martig va blikulaceem lidam wupeeem ke tumeayara pimtar.

• Négy fal kőzőtt (1907) - ezlak
• Boszorkányos esték (1908) - rupamak
• A szegény kisgyermek panaszai (1910) - ezlak
• Őszi koncert. Kártya (1911) - ezlak
• Bolondok (1911) - rupamak
• Lótuszevők (1911) - piza
• Mágia (1912) - ezlak
• Beteg lelkek (1912) - rupamak.
• Lánc, lánc, eszterlánc… (1914) - ezlak
• Mák (1916) - ezlak
• Bűbájosok (1916) - rupamak
• Káin (1918) - rupamak
• Páva (1919) - rupamak
• Kenyér és bor (1920) - ezlak
• Béla a buta (1920) - rupamak
• A rossz orvos (1921) - warzot
• A véres kőltő (1921) - warzot
• A bús férfi panaszai (1924)
• Pacsirta (1924)
• Aranysárkány (1925) - warzot
• Édes Anna (1926) - warzot
• Meztelenül (1928) - ezlak
• Esti Kornél (1933) - rupamak
• Kosztolányi Dezső Ősszegyűjtőtt kőlteményei (1935)
• Bőlcsőtől a koporsóig (1935)

• Suteroteem
  • Magyaravaf suteroteem

Bat teliz tir nuyaf kalkotavaks mal francavaxa ke Calou, l’Ivre de lecture, do inafa neciafa rictara (P. Arguedas)